Maja Újév Önismereti Csomag * Vörös Kozmikus Hold év * 2018.07.26 – 2019.07.24-ig

Már majdnem három hete, hogy elindult a Maja Asztrológiai Újév, amelyet a Vörös Kozmikus Hold energiái színeznek.

Bár ez így elég misztikusan hangzik, amit tudni kell erről az évről, hogy rengeteg érzelmi energia mozog majd benne. Rengeteg lehetőség és támogató energia van jelen, hogy a régi sérelmeinket, traumáinkat, élményeinket végre ténylegesen feldolgozzuk, és magunk mögött hagyjuk.

Egy 13 éves időszak utolsó éve ez, amikor is esélyt kapunk mindannyian arra, hogy átnézzük elmúlt éveinket, és magunk mögött hagyjunk mindent, ami akadályoz minket önmagunk kiteljesítésében. Itt az idő, hogy elengedjünk régi kapcsolatokat, rossz mintákat, a családból hozott fájdalmakat. Ez az az idő, amikor ténylegesen ránk hárul életünk felelőssége, és már nem okolhatunk másokat a tapasztalatainkért és jelenünkért.

A következő évtől, 2018. 07. 26-tól egy új 13 éves ciklus indul majd, ami már a magasabb mentális elme szféráit fogja támogatni. De most, ebben a ciklusban még az asztrális, vagyis érzelmi testünkkel tudunk dolgozni. Ha most megtisztítjuk, megemeljük rezgését, akkor pozitívan segíti majd mentális testünk épülését.

Ha viszont nem engedjük el az érzelmi leragadásainkat, hanem tovább hurcoljuk magunkkal, akkor a következő időszakban hátrányból indulunk majd. Hiszen az alacsony érzelmi tartalmak negatív motivációként hatnak majd ránk, így épp hogy nem a magas gondolati testünk, hanem az alacsony mentális testünk erősödik majd. És hogy ez mit jelent? Érzelmileg motivált túlzott intellektust, okoskodást, erősödő egót és személyiséget, amely nem enged teret a Lélek céljainak, hanem az egyéni, egyéleti  érdeket szolgálja.csomag 2

Pontosan azért, mert ilyen  időszakban vagyunk, fontos, hogy figyeljük a mindennapok energiáit, és benne saját magunk működését. Mert így időben észrevehetjük, hogy milyen dinamika mozgat bennünket kívülről, és megvizsgálhatjuk, hogy ez tényleg a rólunk szól-e, vagy csak a külvilágból szívtuk magunkba. De azt is megláthatjuk a tudatos mindennapokban, hogy milyen belső, tudattalan tartalmak bukkantak felszínre érzéseinkben, viselkedésünkben vagy épp gondolatainkban. Így megvizsgálhatjuk ezeket, és amelyek elengedésre várnak végre távozhatnak életünkből.

Ezen folyamatok támogatásaként állítottunk és gyűjtöttünk össze egy digitális önismereti tudásanyag csomagot, mely 3.000.- Ft-ért elérhető mindenki számára. Ennek tartalma:
* Az év előadásának hanganyaga (2,5 óra)
* Az év követését segítő füzet, melyben
– minden hónaphoz tartozik egy rövid leírás kulcsszavakkal, feladatokkal. Ide lehet naplószerűen lejegyezni, hogy mivel dolgoztál magadon a hónap során.
– plusz benn van több energetikai gyakorlat, ami segít, hogy tudatosan dolgozhass az év energiáival-
* Egy plakát, amelyen az egész év során használható megerősítések, segítő mondatok vannak jelen.
* Ajándékként az egyik gyakorlat hanganyag formájában, melyet így bármikor meghallgathatsz, akár utazás közben is.

Felhívjuk a figyelmet, hogy a Csomag digitális formában, e-mailben kerül elküldésre. 

Extraként itt elérhetővé teszünk még másfajta, ingyenes anyagokat, amelyek segítik az év tudatos követését:
* a Law of Time, José Argüelles alapítványának éves naptára – általa könnyebb követni a Maja hónapokat és a Gergely-naptár dátumokat. (Forrás: lawoftime.org)
* Az év 13 hónapjára megírt megerősítések – Vidd magaddal, és használd őket teljes jelenléttel és fókuszált figyelemmel. Segítenek az egyes hónapok dinamikáinak megélésében.

Online megrendelési lap:

[wpforms id=”8261″ title=”false” description=”false”]

Maja Évkövető Alkotói Program ONLINE és BudapestenTermészetesen ezeken túl is lehet tudatosan dolgozni önmagadon és az energiákkal. Csatlakozz a Maja Évkövető Alkotói Programunkhoz, melynek során tudatosan követjük az év energiáit hónapról-hónapra, és olyan művészet- és meseterápiás gyakorlatokat csinálunk, amelyek segítik, hogy a következő hónapot tudatosan élhessük meg. Felkészítenek, megtanítják a helyes működési mintákat, ráirányítják figyelmünk fókuszát a lényeges kérdésekre, folyamatokra. Így sokkal hatékonyabb lehet mind az önismereti munkánk, mind a fejlődésünk. Ezt a programot minden hónapkezdő csütörtökön tartjuk Budapesten. Bővebb részleteket itt találsz.

Ha valamiért nem tudsz eljönni, de nem szeretnél lemaradni, akkor van lehetőség Online is csatlakozni az Évkövető Csoporthoz. Ennek részleteiről itt… olvashatsz.

Érdeklődni az alábbi elérhetőségeken tudsz:
Domokos Erzsébet
Maja Asztrológus, Spirituális Lélekgyógyász, Művészeti Terapeuta
06-20-333-6475
alkotoonismeret@gmail.com

 

Ibolyaláng kép

Reklámok

Maja Mesék – 5. hónap meséje

Karácsony után az élet…

Csípős hideg volt azon az estén; sejtelmes tejköd ült a környékre. Norman nem értette mi történik, de gyökeréig hatolt a félelem és a rossz előérzet. A gyerekek hosszú percekig nézték. Aztán… nagyon lassan, mintha ezzel is húznák az időt elkezdték leszedni a díszeket. A nyomasztó csendet, ami a szobára telepedett Nelli hangja törte meg:fenyo_kislany

– Apa! Hagyok rajta egy szaloncukrot és egy mézeskalácsot, hátha megéhezik az erdőben, jó?! …

– És apa! Ezt a lila füzért is rajta hagyom, hogy ne fázzon meg a hidegben!

Norman egyre rosszabbul érezte magát. Mi az az erdő? Miért kerül oda? Ő itt akar maradni. Miért szedik le róla a díszeket és a fényeket? Ő őrizte Nelli álmát éjjelente fényéve, nélküle félni fog a sötétben! De mintha a többiek ezt már el is felejtették volna. A ház szépen elcsendesedett, mindenki lefeküdt, ő pedig ott állt megkopasztva.

Nem sokat aludt. Hajnal felé a lila füzérsál zizegett nyakában, ahogy csendesen reszketett a fáradtságtól és a félelemtől.

Reggel Nelli volt az első, aki kócosan átsétált a szomszéd szobából és a fa mellé kucorodott. Tűleveleit simogatva beszélni kezdett hozzá:

– Sajnálom Norman, én mindent megtettem, hogy itt maradj velünk, de apa azt mondta, akkor élhetsz tovább, ha kiültetünk az erdőbe. Én bízom apában, úgyhogy nyugodj meg, minden rendben lesz.

De mi lehet az az erdő… – gondolkodott Norman. Talán itt lehet a közelben. De még sosem használták ezt a szót: erdő. Beszéltek már „ másik szobáról”, konyháról, fürdőről, garázsról, műhelyről, kertről, ahová ők mentek és ahonnan mindig hamar visszatértek. De őt még soha nem vitték sehova. Vagy talán visszaviszik a faiskolába? De akkor miért nem azt mondják?

Ahogy mindenki elkészült, Norman bekerült az autó csomagtartójába és a család közösen elindult és egy órányi utazás után megálltak egy fenyves erdő szélén…

-Apa! Vigyük beljebb, ott nagyobb biztonságban lesz és a szél sem éri olyan durván – szólt Nelli.

-Jó, jó – mosolygott a kislány apja – van itt bentebb egy kis tisztás. Ott védve is lesz, és napfényt is kap.

Besétáltak, kiválasztották a legmegfelelőbb helyet és a férfi ásott egy gödröt. Szépen behelyezték a kis fenyőt és elsimították körülötte a földet. Nelli megigazgatta a szaloncukrot, a mézeskalácsot, a lila füzérsálat és elbúcsúzott a fától.

-Viszlát Norman, még találkozunk! – mondta, majd pár perc után megfordultak és távoztak.

Norman csak annyit fogott fel, hogy minden olyan más. Mélyeket lélegzett, mert a levegő tisztasága a faiskolára emlékeztette és ez megnyugtatta. A gyökerei fáztak és szédelgett is, úgy érezte nem stabil, ezért próbált kapaszkodókat keresni a földben.

Nagy csend vette körül és szürkeség.

-Tehát ez az erdő… – nyugtázta magában. De mivel érdemeltem ki ezt a büntetést? Miért száműztek ide? És ez meddig tart? – tette fel a kérdéseket saját magának.

-Nézd Tűle Apó, de furán néz ki ez a kis fenyő. Mik lógnak rajta? És miért olyan szomorú? Miért gondolja, hogy száműzetésben van? – kérdezte Lucy fenyő egy közeli, idősebb társát.

-Ő egy karácsonyfa … volt.

Lucy összerezzent a szó hallatán.

-Az a hang néha álmomban kísért, amit akkor hallottam… mikor sokakat elvittek karácsonyfának. De hát az egyenes út a halálba!faiskola

-Vannak emberek, akik nem vágják ki a fenyőket az ünnepek előtt, hanem gyökerestől vásárolják a csemetéket. Őket ezért ültetik, faiskolákban nevelik, évről évre csinosítják, metszik, hogy tökéletes díszei legyenek a háznak az alatt a néhány hét alatt. Ez után az ünnepek végével vannak, akik a családi kertbe kerülnek és minden évben karácsonykor újra díszes ruhát kapnak, és vannak akiket valamelyik erdőbe viszik, mint őt ide.

-De akkor miért szomorú és miért olyan magányos? Miért nem hallja a mi beszélgetésünket, ahogy mi is halljuk az ő gondolatait? Hát nem érzi a kapcsolatot mindennel a gyökerein és a tűlevelein keresztül?

-Ők burokban nőnek fel, nem tisztán természetes környezetben, mint mi. Az iskolában még van némi kapcsolatuk a Fák Szellemével. De mivel szinte mindent, amire szükségük van, megkapnak az embertől: a tápanyagot, a vizet és a folyamatos szépítgetést, csinosítást, így ez a kapocs tompul. Aztán, amikor kiemelik őket a Föld Anyából, akkor… bár nem halnak meg, de kómába kerülnek.

-Kómába? – vágott közbe Lucy – Az milyen?

-Már nem hallják a szél susogásának üzenetét, nem értik a madarak csicsergését, a többi fa és növény hangját és semmit, amit mi igen. Szinte mindent elfelejtenek. Távoli, ködös emlékképek maradnak csak meg. Viszont hallják és értik az embert. Ez a kapcsolat azonban egyoldalú.

-És akkor most mi lesz vele? Erre ritkán jár ember.

-Most, hogy visszakerült az Anya Földbe, van esélye újra kapcsolódni a Szellemhez, de ehhez idő kell és az Északi Szél.

-Szóval Ő nem is tudja valójában milyen szerencsés, hogy még él?

-Nem, még nem. Neki karácsonyfának lenni jelentette az életet. Nem tudja, hogy a fenyőfák valójában az erdőben élnek. Igazából azt sem tudja, hogy ő egy örökzöld fenyő. Neki ez most a kárhozat földje, ami az emberek világához képest kopár és kietlen. De ha sikerül visszatérnie, még hosszú élete lehet és nagyon különleges évgyűrűgyűjteménnyel távozik majd.

 

Az éjszakák nagyon megviselték Normant. Az erdő minden neszére megijedt. Rókák, nyulak és más vadak jártak-keltek körülötte. Volt, amelyik megszaglászta, megjelölte, beledörzsölte hátát, vagy rajta élezte körmét. A mézeskalácsot és a szaloncukrot pedig elcsipegették a madarak. Arra gondolt, ha Nelli ezt tudná, biztos nem hagyná, hogy itt maradjon ezen a zord helyen. De nem tudja, mert elhagyta őt – jött a következő gondolat – talán már nem is emlékszik rá. Szívében mély szomorúság telepedett.

-Rossz passzban lehet a kis karácsonyfa – szólt Lucy. Mikor jön már az Északi szél? Én aggódom érte. Nézd, teljesen össze van törve.

-Ne aggódj. Minden időben érkezik. – válaszolt az öreg fenyő

tumblr_mxo0mwNIvO1sks3xdo1_400A következő napokban a tájat ellepte a hó. Folyamatosan esett, sűrű hatalmas pelyhekben. Ez volt az első alkalom, hogy Norman valaminek örült. Az egyre vastagodó hótakaró úgy melegítette, mint a szoba kandallója Nelliéknél.

Az erős hókotrásban egy cinke araszolt a fenyő felé. Körbeugrálta, nézegette, csipogott valamit és megpróbált az ágai közé férkőzni. Normannak eddig nem túl sok kellemes élménye volt a madarakkal, de észrevette, hogy a cinkének beteg a szárnya. Széttárta hát ágait, hogy menedéket adjon neki. Utolsó emlékéből, a lila füzérsálból kis fészket kanyarintott, hogy tűlevelei ne szurkálják nagyon. A kismadár beleült és pár pillanat múlva már aludt is.

Nemsokára süvítve, sípolva és csípve megérkezett az Északi Szél. Napokig csak fújt, kavargott, a táj megfagyott. De a kis cinke teljes biztonságban volt a fenyő ágai között, tobozaiból magokat csipegetett. Norman örült, hogy a kismadár láthatóan jól érzi magát nála, még ha nem is értette mit beszél. Végre nem volt egyedül. fenyő-cinke

Egyik délután mikor a szél hirtelen elállt a cinke kimerészkedett Norman csúcsára. Egészen estig ott énekelt, Norman pedig vele dudorászott. Aztán egyszer csak, minden előjel nélkül, fogta magát és elrepült. Norman csak nézett utána, amíg a magasa fák sűrűjében el nem tűnt. Gyökereit a földbe vájta, ágaival és tűleveleivel pedig az ég felé nyújtózott, hátha felbukkanna valahol kedvence. Ekkor vette észre a tiszta csillagos égboltot, ami alól az Északi Szél kisöpörte a hófelhőket. Soha azelőtt nem látott még ilyen gyönyörűt.

-Ó! Hiszen ez úgy tündököl, mint a karácsonyi fények – gondolta.

csillagos égbolt fenyőTeljesen új érzések töltötték meg. Fürdött a csillagfényben és érezte, ahogy az a gyökeréig hatol.

-Ébredj Tűle Apó! – szólt Lucy. Nézd! A kis fenyő világít a hótakaró alatt!

Tűle álmosan, hunyorogva figyelt.

-Igen, sikerült! Úgy tűnik meglátta a csillagokat.

-Juhéj! Beállhatok én is a csillagfényzuhany alá? – örvendezett Lucy.

-Persze, most már érteni fogja a jeleket, szólj a többieknek is.

A fenyőerdő fokozatosan fényárban tűnt fel. Ünnepelték Norman érkezését. Ő ámult, eddig csak néma fákat és halott tájat látott maga körül, most pedig, mintha újra karácsony lenne, mindenki díszek nélkül is fényesen ragyog. Hallotta a többiek nyüzsgését, a kérdéseiket és a biztató gondolataikat.

-A kis cinke elvitt egy darabot a lila füzérsálból – suttogták a csillagok.

-Akkor én láttam! A Kétdomb vidékén járhat – kiáltotta a környék legmagasabb fenyője.

Pillanatok alatt összefogott az erdőség, hogy megnyugtassák Normant, a kis cinke jól van, ágai között meggyógyult és újra útnak indult.

Norman megértette, hazatért. Feléledt benne az erdő és az örökzöld Lélek.csillagfenyő

 

2015 12 21 – Varga Éva – Kin49

 

Amikor a Maja rendszer és a családállítás találkozik

Születési energiáinkra sokféle szempontból ránézhetünk. A numerológiai, asztrológiai elemzés ma már mindenki számára elérhető. Ha születési dátumunkat a Maja naptár szerint vizsgáljuk egy nagyon különleges és új nézőpont tárul elénk. Felépítése egyedi és kreatív, ami – bár a módszer több ezer éves, mégis – újszerű megvilágítást képes adni.

Az adott nap, amelyen születtünk társítható a Maja naptár egy Kin-jéhez, így mindenkinek van egy úgynevezett Sors-kinje, ami fontos tulajdonságcsomagokat (mintázatokat) őriz.saját háló

Ez alapján felrajzolható mindenki kapcsolathálója, ami egy négy dimenziós élet-keretnek is mondható. A kifejezésekből érezhető, hogy ez a rendszer lüktet és élő.

A család-, és rendszerállítás is egy ilyen élő rendszer, amely morfogenetikus teréből leképezni (ránézni) saját Maja kapcsolathálónkra egy nagyon érdekes és izgalmas élmény.

A kapcsolatháló 5 szereplőből áll és egy cselekvési, működési dinamikát meghatározó „energiából” (tónus). Ők az állítás főbb szereplői.

Bár a Maja rendszerrel az utóbbi bő egy évben elmélyültebben foglalkozom és természetesen a saját kapcsolati hálómon is merengtem már sokat, mégis egy dolog, amit én szubjektíven gondolok és egy másik, amit megmutat nekem egy ilyen állítás.

Ami számomra igazán bizonyította a két rendszer találkozásának sikerét az volt, hogy a segítőim többsége a Maja rendszert nem ismerte, mégis tökéletesen tükrözték az egyes jegyek tulajdonságait.

Ha azt kérdezné valaki mutatott-e újat? Azt válaszolnám, mindent tudtam. De mégis kaptam valami pluszt azzal, hogy egy olyan rendszerben találkozhattam saját magammal, ami igazán a Lélekhez kapcsol, miközben megmutatja azt is, hogy mi az, ami időnként visszahúz, vagy elszakít ettől a kapcsolódástól.

Segített megérteni hétköznapi viselkedésmintáimat, érzelmeimet, gondolataimat. Hiszen életre keltek és bizony megmutatták problémáikat és elmondták véleményüket. Mindemellett arra is segített emlékeznem, hogy Ki vagyok Én valójában?

Köszönöm az élményt!

Aki érdeklődik a Maja rendszer iránt, annak javaslom, ne hagyja ki ezt a találkozást!

Az állítást vezeti:
Erőss Anna család és rendszerállító mediátor,az állításhoz előre bejelentkezés szükséges, díja: 10.000.-Ft.

Jelentkezés:
0620/915-4469
eross.panna@gmail.com

2015 09 13 * Varga Éva – Kin49 – Vörös Planetáris Hold

Maja mesék – A második hónap meséje

A még javában tartó 2014 07 26-án kezdődő Vörös Hold év minden hónapjához készül egy mese. Egy adott hónap energiáit nagyban meghatározza annak kezdő napja, illetve a hónap hullámvarázsai. A mesék hősei tulajdonságaikban tükrözik az adott hónap várható hatásait, a cselekmények az adott hónap tónusához kapcsolódnak.

Mivel ezt az évünket (ami 2015 07 25-ig tart) a Vörös Hold fénye ragyogja át, így mindenki életében az érzelmeivel és érzékenységével való feladatok felerősödnek. Az, hogy ez kinél milyen mértékben és hogyan jelenik meg, már függ a saját karakterisztikájától, illetve tudatosságától is. 304504_10151171523862477_1921195792_n

A mesék segítenek begyógyítani ismert és ismeretlen belső sebeinket, átlépni akadályokat. Tudatalatti világunkra hatnak, ahová szintén tudattalanul beszivárognak ezek az univerzális energiák is.A sajátunkként könyvelt érzések és gondolatok valójában a kívülről jövő mentális-, asztrális hullámok közül azok, melyek egyéni érzékelő szűrőinken keresztül a felszínre törnek.

A második hónapot, amely 2014.08.23-tól 2014.09.19-ig tartott az alábbi mesével igyekeztünk segíteni:

A kihívás

A kezdetek kezdetén a Világ két részből állt. Mintha a Föld két féltekéje között egy tükör állna, minden ugyanolyannak tűnt, mégis a teljes ellentéte volt a másik oldalnak. A két világ nem tudott egymásról, csak az átléphetetlen határt ismerték.. Egy hegy tornyosult a határon, melynek csúcsánál két kis forrás eredt, ellentétes irányba. Mindkettő patakká, később folyóvá nőtte ki magát. Az egyik rideg, havas és jeges utakon járt, ezt Zimmának hívták. A másik, Izzi, forróságnak, néha a kiszáradás veszélyének volt kitéve. Folyócskáink millió élet hordozói voltak. Rengeteg vízcseppet szállítottak, melyek néha felemelkedtek az égbe és felhő formájában folytatták útjukat.

Így történt egyszer, mikor Izzi vízcseppjei éppen bárányfelhő formájában úszkáltak az égen, és a szellők szárnyán fogócskáztak, egy közülük átszaladt a világ másik oldalára.

Az addig ismert langyos fuvallat hirtelen jegessé és viharossá vált. A lebegő vízcseppek jégcseppekké fagytak, elnehezedtek, majd hópelyhek formájában elkezdtek szállingózni a föld felé. Ők felettébb élvezték ezt a lassú ejtőernyőzést. Pörögtek-forogtak, bukfenceztek a levegőben. Gyönyörködtek egymás mintázataiban. A másik oldal ismeretlen folyójának, Zimmának medrében landoltak, ahol újra vízcseppé váltak.

Itt minden olyan más volt, mint amit eddig ismertek. Leginkább hideg, sötét és egyhangú világ tárul eléjük. De Izzi folyó cseppjei megtartották játékosságukat: ugráltak, viháncoltak a a lassú folyamban. Cserfességüknek köszönhetően hamar híre ment a folyóban a másik világnak, ami sokkal izgalmasabbnak tűnt az itteninél.

Néhány vízcsepp azonnal látni akarta a még ismeretlen világot. Ehhez fel kellett jutniuk az égbe.

Párolgásuk lassú volt, felhősödésük ideje túl távolinak tűnt számukra, így nem maradt más választásuk, elindultak társakat toborozni. Mentek a hegy hófödte csúcsára, fel a forráshoz, az árral szemben. A meder egyre keskenyebb volt, hőmérsékletük egyre csökkent. A folyó partján mély álomban szundikáló hópehely társaikat ébresztgették:

– Keljetek fel, gyertek velünk világot látni! – kiáltozták.

Mikor elég magasra értek, körtáncot jártak, énekeltek és örvényekkel igyekeztek a havas tájat megmozdítani. Igyekezetüknek és lelkesedésüknek köszönhetően lavinát indítottak el. Ahogy a hótömeg a lankásabb területekre érkezett, a hópelyhek felolvadtak, és a nagy mennyiségű vízből hatalmas árvíz kerekedett.

Vízcseppjeink kiszöktek Zimma medréből, a töltések mélyébe szivárogtak, ahonnan egy buzgár fellőtte őket a felszínre. A sebességnek köszönhetően csöpp testük felmelegedett, pillanatok alatt párologni kezdtek, és már az égben is voltak.

Rengetegen gyülekeztek az égen, felhő formájában gomolyogtak, ami egyre sűrűbb, sötétebb és nehezebb lett.

Egy kismadár tévedt a sötét fellegek közé, ijedtében egyre gyorsabban csapkodott szárnyaival.

– Honnan jöttök? – kérdezte rémülten.

– Zimmához tartozunk, aki Nyugatnak tart. Nemrég kaptunk hírt a másik oldal létezéséről, és úgy döntöttünk, meg akarjuk ismerni. Segíts nekünk eljutni a határhoz. – kérték a vízcseppek.

– Ahhoz szélirányt kellene váltanotok, pontosan Kelet felé, de ezzel az árvízzel már így is elég nagy bajt okoztatok. Mindennek megvan a maga rendje, szállingózzatok szépen vissza a helyetekre.

Ahogy ezt elcsicseregte, aláereszkedett és eltűnt. A cseppecskék mit sem törődtek a madár intelmével, kerestek egy keleti fuvallatot, és útnak indultak.

maja asztrológia spirituális lélekgyógyászatEgy kis idő múlva gyönyörű dallamot hozott a szél, amilyet még sosem hallottak. Elindultak a hangok irányába, ahogy közeledtek egyre világosabb és melegebb lett. A Keleti szél sodorta őket, nem tudtak megállni. A forróság felizzította kristályaikat, szikrákat szórtak, recsegtek, ropogtak, és ahogy felolvadtak zuhanni kezdtek a föld felé. Azt gondolták, most biztosan meghalnak, majd a következő pillanatban sorra becsapódtak.

– Mi történt velem? Hol vagyok? – kérdezte kábán egyikük, mikor magához tért.

– Ez az Izzi folyó – válaszolt egy helybéli. – Ti idegen cseppecskék vagytok, jól gondolom? Hogy kerültetek ide?

– Akkor sikerült! Átjutottunk! – szólt az üdvrivalgás, amit tömeges örömujjongás követett. – Mi a Zimma folyóból jöttünk. – szólt a válasz.

– Sohasem hallottam róla, merre van?

A kis vízcseppek elmesélték, hogyan jutott el hozzájuk az Izzi folyó híre, amit mindenképp látni akartak. A helybéliektől megtudták, hogy zivatar formájában zuhantak a folyóba, ami itt természetes. Ők meséltek arról, hogy feléjük a hózápor a leggyorsabb leérkezési lehetőség, de leginkább szállingózni szoktak. Az itteniek el sem tudták képzelni, milyen lehet hosszú perceken keresztül leérni a földre.

Nagyon sokáig beszélgettek, a hallgatóság egyre nőtt. Izzi folyó vízcseppjei is szerették volna látni a másik világot. A nagy forróság miatt itt sokkal hamarabb tudtak felhősödni, az érdeklődés viszont olyan nagy volt, hogy szinte minden csepp felszállt, és a folyót a kiszáradás fenyegette.

A vízcseppek nem is tudták mekkora galibát okoztak kíváncsiságukkal. Az egyik oldalon árvíz, a másikon szárazság. Miközben ők egyik oldalról a másikra vándoroltak , addig mindkét világban keresésükre indultak, hogy visszaállítsák őket a régi körforgásba és rendbe. Égen és földön mindenki a határhoz közeledett.

Ahogy a két ellentétes erő találkozott, hatalmas vihar támadt. Az égzengés olyan erős volt, hogy a föld beleremegett, a vizek tzunamiként törtek ki medrükből.

A békés vízcseppek próbáltak összetartani, de néhányuk visszazuhant a földre. Egy éppen menedéket kereső Skorpiónak csapódtak.

– Mi történik itt? Ez már a világvége?– kérdezte tőle az egyik vízcsepp.

– Összecsapott a két világ, a saját vízcseppjeiket követelik egymástól.

– Micsoda? Ezek szerint minket is keresnek. De miért ez a háborgás?

– Azt hiszik túszul ejtettek benneteket, mert átszöktetek a másik oldalra. De ez nem igaz, mi nem vagyunk rabok és ellenségek sem.

– A két világ nem érti meg egymást, teljesen különbözőek. Az ebből fakadó félelmük pedig gonosznak és kegyetlennek álcázza az ismeretlent. – magyarázta a Skorpió.

– Pedig mi tudjuk, hogy a másik világ vizei kedvesek és barátságosak.

– Persze, hiszen mindannyian ugyanannak a földnek a vizei vagytok. De ezt az Ősi Bölcsességet manapság már nem tanítják.

– De akkor most mit tehetünk? – kérdezték kétségbeesetten a cseppek.

– Nagy háborút okoztatok. Kíváncsiságotokkal felborítottátok a világ egyensúlyát. De ne aggódjatok, a vihar el fog ülni. Menjetek haza, mindenki a saját folyójába.

– De mi nem akarunk hazamenni. Szeretnénk együtt barangolni és kalandozni.

Ezt a célt csak apró lépésekkel tudjátok elérni. Meséljetek az utatokról, és egymás világáról minél több vízcseppnek a vízben, az égen és a földön is. És ne feledjétek a legfontosabbat: Mindannyian ugyanabból a hegyből eredtetek! Más utat jártatok, más tapasztalatot szereztetek, és ezért különböztök, de lényegetekben ugyanazok vagytok! Erre kell ráébreszteni a többieket is, így elindulhat a változás.

A vízcseppek hallgattak az öreg Skorpióra, visszatértek saját oldalukra, és a világ lecsendesedett.

Zimma és Izzi vizei aktívan dolgoztak saját folyóikban. Igyekeztek a berögzült előítéleteket felülírni azzal, hogy elmesélték saját tapasztalataikat. Hogy mindenkiben sokkal több lehetőség van, hiszen a rövid kalandjuk során ők is olyan képességekről szereztek tudomást, aminek létezéséről addig nem tudtak. Ha nem lettek volna bátrak és nyitottak, néha vakmerőek ezeket sohasem ismerik fel. Hittek benne, hogy egyszer szabad lesz az átjárás a két világ között, mindenkit arra bíztattak merjék ezt elképzelni, és hogy hasonló pozitív tapasztalatokra tesznek majd szert. Megnyugtattak mindenkit, szívesen vállalnak túravezetést.

Hosszú állhatatos munkájuk következtében a következő évtizedekben a két folyó szépen lassan irányt váltott. Ez alatt vízcseppjeink rengetegszer megjárták a természetes körforgás útját. Vízben, égben, földben egyaránt hintették a tudás magját.

maja meses spirituális lélekgyógyászat maja asztrolóbiaMikor Zimma és Izzi elég közel kerültek a határhoz, a felettük kúszó felhők meglátták egymást. Kalandor vízcseppjeink közül páran mindkét oldalon a felhők között voltak, és nagyon megörültek a másiknak. Az egyik oldalon enyhe hózápor, míg a másikon nyári zivatar keletkezett, hogy vigyék a hírt a vízben és földben dolgozóknak: eljött az idő! Az izgalmak és a lelkesedés felkavarta a kedélyeket, sűrűsödött a forgalom a légkörben. Esett, havazott és sütött a nap párhuzamosan. Így egy hatalmas dupla szivárvány tűnt fel az égen, éppen a két folyó előtt, mint egy kapu. Miután áthaladtak alatta, medrük lassan összeért, és közösen egy hatalmas tavat hoztak létre.

A legendák szerint ez a tó lett a világ éltető centruma, az egyensúly fenntartója és szimbóluma. A két folyó történetére csak két kis szigete emlékeztet, melyeken ellentétes időjárási viszonyok uralkodnak. Ezért is kapta a Zen-tó nevet.

2015.01.11. Varga Éva – Kin49 Vörös Planetáris Hold

Újjászületés az elengedés által * 2015. január

maja asztrológia spirituális lélekgyógyászEgy új év kezdődik, mely mindig új lehetőségeket, új célokat és új terveket hoz magával. Minden év elején átgondoljuk életünket, felvázoljuk magunknak az év terveit, és új célokat tűzünk ki magunk elé. Ezzel szorosan kapcsolatban áll a Maja Naptár energetikai időszaka, hiszen januárban indul el a maja év hetedik hónapja, mely a befelé fordulásra, a Lélekkel való összekapcsolódásra, és életünk áttekintésére serkent minket. Ez a maja év középpontja, amikor is számot vethetünk eddigi utunkkal, a terveink megvalósulásának haladásával, és letisztázhatjuk belső világunkat.

Energetikailag egy lecsendesedési fázis következik, amikor is teret kapunk arra, hogy újraszervezzük életünket és újraépítsük kapcsolatainkat. Ez a maja év a kapcsolatokról, és elsősorban az önmagunkkal való kapcsolatról szól. Felteszi nekünk a kérdéseket: Tudunk-e önmagunkért tevékenykedni a mindennapokban, vagy inkább a másoknak való megfelelés irányítja tetteinket? Vannak-e határaink, és képesek vagyunk-e megtartani őket? El tudjuk-e engedni a régi érzelmeket vagy erőteljesen ragaszkodunk hozzájuk?

Most, a hetedik hónapban elindul egy belső munka, amikor újrahuzalozhatjuk önmagunkat és kapcsolatainkat. A decemberben felkorbácsolódott érzelmek lecsillapodnak, elsimulnak, és a bizonyosság veszi át a helyét. A feladatunk az, hogy merjünk közelebb lépni önmagunkhoz, hogy merjük felfedezni és elismerni értékeinket. Váratlan élmények, találkozások részeseivé válhatunk, melyek inspirációval szolgálhatnak céljainkat és terveinket illetően. De olyan üzenetet is hordozhatnak, melyek rávilágítanak azon belső értékeinkre, amelyek eddig láthatatlanok voltak számunkra.

A hónap energiáját a legkönnyebben úgy engedhetjük át magunkon, ha elcsendesedünk és a belsőnkhöz, a Lelkünkhöz kapcsolódunk. Engedjük el az események túl gyors értékelését, és adjunk teret azok kibontakozásának. Ne reagáljunk, és ne döntsünk hirtelen felindulásból. Tudatosítsuk, hogy a Mindenség a tenyerén hordoz minket, és minden, ami velünk történik, a javunkat szolgálja. Egy filmben mondták: „a rossz történés is jó, csak álruhában érkezik”. Tegyük magunkévá ezt a szemléletet, hogy ezzel segítsük magunkat a továbblépésben.

Egy szinten most lezáródhatnak folyamatok, kapcsolatok vagy helyzetek az életünkben. Ezeket hagyjuk menni, tudatosan maja  asztrológus távoktatás omniverzumzárjuk le őket, engedjük el a ragaszkodásokat. A kezünket úgy tudjuk szabaddá tenni, ha kiengedjük fogásából mindazt, ami menni kíván. Így teret és lehetőséget teremtünk az új dolgoknak, új élményeknek, amelyek az újév beköszöntével elindultak felénk. Tisztítsuk le érzelmeinket, gondolatainkat, és összpontosítsunk arra, hogy mit szeretnénk életünkben megtapasztalni. Mindent, ami ehhez már nem tartozik, engedjünk útjára. Így képessé válunk arra, hogy a januári energiákat pozitívan mozgassuk át életünkön. Új lendületet és új irányokat adhatunk életünknek, mely így az év során kiteljesítheti céljainkat és terveinket.

Domokos Erzsébet
Maja Asztrológus
2015. január 1.

Maja Asztrológus képzés TÁVOKTATÁSBAN >>>

Szeretettel megosztom a január 10-én indult 7. hónap energiáiról szóló előadás videóját. Néhány érdekességről, és a következő, erőteljes időszak energiáiról is elhangzik információ.

Előadás a 7. hónap energiáiról

1044027_269150053223884_906379501_nJanuár 10-én indul a hetedik hónap, mely erőteljes energiákat és nagy lehetőségeket hoz nekünk.

Szeretettel várunk a hónap energiáiról szóló előadásra, és az azt követő beszélgetésre. Megmutatjuk, milyen energiák érkeznek hozzánk, hogyan lehet megfejlődni mindazt, amit ez a hónap magával hoz. Valamint beszélgetünk arról is, milyen lehetőségeket ad, ha ismerjük saját Maja jegyünket, a hozzá kapcsolódó energiákat, és mit láthatunk meg önmagunkból általuk.

Szeretettel várunk Mindenkit!

Időpont: január 13., 18 órai kezdet

Helyszín:
Ébredés Háza
1095 Budapest, Mester u. 11. II. emelet 3.
24-es kapucsengő

Részvételi díj: 1.000.- Ft (Omniverzum Szabadegyetem diákoknak 500.-),
mellyel az Omniverzum Tudásegyetem Oktatási és Meditációs Egyesületet támogatjuk.