Fehér Mágneses Varázsló Év (2019. 07.26.-2020. 07.24.) – Támogató karkötő

FMV2019. július 26-án belépünk a Fehér Mágneses Varázsló évének kapuján, mely egy új, 13 éves ciklus Hullámvarázs első éve lesz. Ahogy a napi hullámvarázsban is megszoktuk már az első a Mágneses tónus mindig meghatározza a hullám témáját. Így ebben az évben szó szerint is „mágnesként” vonzzuk be majd azokat a területeket, gondolati-, vagy cselekvési mintákat, melyekkel dolgoznunk kell.

A Vörös Hold hullámvarázs elmúlt 13 évében leginkább az érzelmek mozgatták, motiválták az embereket. Amennyiben jól dolgoztunk egy igen erős érzelmi megtisztulást hozhatott az elmúlt év. Mostantól egy kissé mentálisabb, Szellemi energia vár ránk.

Ahogy az elmúlt években megszokhattátok már, idén is készültünk az Év témáját támogató karkötővel:

A Fehér Mágneses Varázsló karkötője:

  • Szívünk megismerésével és megnyitásával, segít tiszta és mély kapcsolatot kialakítani belső esszenciális Önvalónkkal.
  • Segíti az Önelfogadást, erősíti a fejlődésünk iránti elköteleződést.
  • Segít elmélyülni a Szellemi igazságokban. Összhangba hozza belső igazságunkat a Felső Igazsággal. Megtanítja, hogy ami a nagyobb egységet szolgálja az bennünket is csak előre vihet!
  • Összehangolja szívünk és elménk útját.
  • Segít, hogy szövetségesünkké tegyük félelmeinket és bizonytalanságainkat. Így erősíti az Önbizalmat és a felelősségvállalást.
  • Erősíti megérzéseinket, segíti a spirituális fejlődésünket.
  • Gyógyítja a lelki eredetű problémákat és megnyugtat.

A Karkötők elérhetőek: fehér és fekete alappal egységesen 4000 Ft-ért, vagy teljes karkötőként 5400 FT-ért.

Kép1

Mindegyik garantált minőségű alapanyagból készült.

Megrendelni emailben a majaharmonia@gmail.com, vagy Facebook oldalunkon lehet.
A csukló körfogatát centi segítségével mérheted le a fénykép alapján.
Kérlek minden esetben pontos méretet adj meg, ne hagyj rá és ne vegyél el a lemért méretből!
csukló mérése

Személyes átvétel Budapesten, vagy Dunaharasztin, egyeztetés után lehetséges.
Postázás esetén +500 ft/db Postaköltséget számítunk fel.

Személyre szóló Maja karkötő!

Amikor e Világra leszülettünk, energetikai rendszerünkbe automatikusan kódoltuk, az adott nap energiáit. Így születési időpontunkból, leképezhető a kapcsolati hálónk, mely alapján összeállítjuk a Te egyéni Maja Támogató Karkötődet.

PL.: Kapcsolati háló: Fehér Planetáris Kutya

planetáris kutya_karkoto

  • Középen, a saját jegyünk: mely a személyiségünk minőségét alkotja;
  • Alatta a rejtett erőnk: ez alkotja életünk vázát, ugyanakkor ennek a minőségnek a negatív állapotába süllyedünk vissza konfliktushelyzetekben;
  • Felül a vezetőnk: ez az erő végigkíséri a Kin-ünket feladatának kibontakoztatásában;
  • Bal oldalon a kihívás: mely energiáit el kell sajátítsunk, ez mindig valamilyen aktiváló helyzetben jelenik meg;
  • Jobb oldalon pedig az Analóg energiánk: mely a saját jegyünket támogatja, egészíti ki.

Ezen minőségek mindenkinél mások, ezt hivatott támogatni a személyes karkötő.

Mindegyik karkötő garantált minőségű alapanyagból készül. Férfi verzióban, igény szerint fekete bazalt alappal is készült már a karkötő, természetesen ez a hölgyek számára is elérhető.

 

A karkötők átlagosan 18 cm (kb 16,5 cm-es csukó méretnél) hosszúak, de igény szerint fűzünk kisebbet, nagyobbat.
Így mérd meg a csuklódat:csukló mérése
Egységáruk: 4200 Ft (+ 500 ft postaköltség).

Érdeklődni emailben a majaharmonia@gmail.com, vagy Facebook oldalunkon lehet.

Érzelmek hullámvasútján * Vörös Kozmikus Hold év margójára

Ma igazán sok szabadidőm van. Kíváncsiság és egy furcsa belső késztetés hajt, hogy új dolgokat tapasztaljak meg. Ezért úgy döntök, hogy elmegyek a nemrég nyílt, közeli vidámparkba.
Nem kell sokat utaznom. Mikor megérkezem, átsétálok a főkapu és a névtábla alatt. Az „Élet parkja” áll rajta. Furcsa név egy vidámparknak.
Ahogy bemegyek, látom, hogy itt is a szokásos játékok, lehetőségek várnak rám. Mivel ma kicsit izgága vagyok, úgy döntök, hogy kihagyom a már ismert élményeket, és a hirdetésben is kiemelt, különleges hullámvasút felé veszem az irányt.
Útközben azon mélázom, vajon hogyan lehet különlegessé tenni egy megszokott játékot. Már messziről kiszúrom a hullámvasutat. Semmi olyan nem látszik rajta, ami indokolná különlegességét. Közelebb sétálok, és beállok a sorba. Nézem a velem együtt várakozók izgatott arcát, és a leszállók vegyes ábrázatát. Van, akin a teljes áhítat mosolya sugárzik, ő egyből beáll a sor végére, hogy újra megtapasztalhassa az élményt. Vannak, akiknek az arca inkább zöldes, ők a mosdó felé veszik az irányt. Vannak olyanok is, akiknek a szemében valami furcsa fény csillog. Ők elég rejtélyesek. Csendben másznak ki a kocsikból, gondolataikba mélyedve. „Már értem”- suttogják maguk elé. Furcsa ez az ábrázat. Próbálom leolvasni az arcukról, hogy mi járhat a fejükben, de nem igazán értem.
 
Nincs időm tovább bámészkodni, én kerülök sorra. Kérek egy jegyet a pénztárostól, és miközben várom a papírt meg a visszajárót, látom, hogy egy figyelmeztető tábla lóg az ablakban. A szokásos kiírások vannak rajta: „Csak saját felelősségre használható.” Meg hogy „Csak 18 éven felülieknek.” És egy nem szokásos mondat: „Függőséget vagy teljes kiábrándultságot okozhat.” Meglep ez a mondat, és próbálom tovább olvasni a feliratot, de a pénztáros siettet, a mögöttem jövők már lökdösnek, így tovább haladok anélkül, hogy a legalsó sort, a legapróbb betűs részt el tudnám olvasni. Mindegy is, már ültem hullámvasúton, és ez sem tűnik azoktól eltérőnek.
Hamarosan begurulnak elém a kocsik. A tömeg gyorsan elhelyezkedik. Én beszállok az első kocsiba, mert már csak ott van hely. Még egyszer elhangzanak a figyelmeztetések, melyeket alig hallani a zsibongó tömegben. Mivel senki nem száll ki, kattan a zár, és elkezdődik a menet. Lassan haladunk felfelé, ahonnan majd a gravitáció segítségével elindul a menet. Annak ellenére, hogy tudom, mire számíthatok, mégis velőtrázó élményben van részem. Csodálatos a kilátás odafentről. Látni a várost, az egész parkot, a gyönyörű természetet és az eget. Minden igazán gyönyörű idefent. Pár másodpercre átjár a végtelen boldogság, harmónia, öröm érzése. Úgy érzem, hogy ebben az állapotban mindenre képes vagyok, minden a legnagyobb rendben van és csak jó dolgok történhetnek velem. Úgy érzem, annyira csodás ez az élmény, hogy most bármit elvállalnék, megcsinálnék, hiszen minden és én magam is fénnyel, erővel és örömmel teli.
Az első sorból tökéletesen látom, ami előttem van: a hullámvasút pályáját, a kanyarokat, az íveket, a fordítókat. Ebben a fényben minden csodálatos, gyönyörűen csillog a sín, mindenki mosolyog. Úgy érzem, hogy a mélység is csak olyan szép lehet, mint itt fent.
 
Aztán egyszer csak elengednek a fékek, és elkezd közeledni a föld. A gyomrom óriásit ugrik, egész testemet átjárja a remegés és a zuhanás erőteljes dinamikája. Érzem, hogy valami nem olyan, mint szokott lenni.
Borzasztóan érzem magam. Rettegek a mélységtől, mert most veszem észre, hogy egy sötét lyuk felé haladunk. De hogyan lehetséges ez, ha fentről minden olyan csodálatos volt? Miért nem láttam ezt előre? Ezen agyalok, miközben az első kocsiban száguldok lefelé. Aztán hirtelen minden elsötétül. Betérünk a gödörbe, ahol szorongás, magány tör rám.
Mérges vagyok magamra, amiért nem láttam ezt előre. Hiszen fentről minden olyan csodálatos, fényes és világos volt. Miért nem láttam mégis a sötét lyukat? Düh, harag és irigység jár át. Haragszom az üzemeltetőre, mert nem figyelmeztetett előre. Haragszom azokra, akik mindezt élvezik mögöttem. Dühös vagyok magamra, amiért felültem erre a hülye hullámvasútra.
Miközben haladunk a sötétben egyre jobban úrrá lesznek rajtam az érzések. Most már letargia, mélabú és a magány érzése is csatlakozik a meglévőkhöz. Már-mar felsírok a belsőmben felbukkanó ürességtől. Bár tudom, hogy nem vagyok egyedül, mégis úgy érzem, hogy képtelen vagyok másokhoz kapcsolódni vagy mosolyogni, netán bárminek is örülni. Bezárul bennem valami, és magával ránt ez a belső űr, ami nem csak bennem, hanem körülöttem is jelen van. Teljesen befordulok. Meg sem érzem, ahogy a kocsi kanyarog, rángat. Minden sötét és borús idelent.
 
Kell pár másodperc, mire észreveszem magam előtt az apró fényeket, és a felfelé emelkedő sínpárt. Csak átverés – gondolom, mire a következő pillanatban felcsapódik egy ajtó, és újra emelkedünk felfelé, az ég felé. Egyre jobban tetszik a látvány, ami elfedi a bennem lévő űrt. Újra átjár az öröm, a boldogság és a harmónia érzése. Újra együtt kacagok a többiekkel. Felérünk a tetőre, és látom, hogy még magasabban vagyunk, mint az előbb. A pozitív érzések még nagyobb erővel törnek rám. A lenti szomorúság emléke is kitörlődik belőlem. Teljesen átjár ez a csodálatos élmény, amiben teljesen elveszek.
Majd hirtelen, sokkal előbb, mint legutóbb, zuhanni kezdünk. Pánik tör rám, amikor meglátom magam előtt a tátongó lyukat. Sokkal mélyebbre megyünk. Én pedig sokkal mélyebbre merülök a bennem lévő ürességben. Kilátástalanná válik minden….
 
Ez egy végtelen élmény. Egyszer a mélység, másszor az egyre nagyobb magasság. A hullámvasút csak megy fel és le, majd megint fel és megint le. Úgy tűnik, hogy ennek az útnak már sosem lesz vége. De látom, hogy csak nekem furcsa ez a hosszú, elnyújtott utazás. Mögöttem teljesen átadja magát az élménynek mindenki. Én már képtelen vagyok örülni a fenti kilátásnak, és már a mélység sem borzaszt el annyira. Kezdek beletörődni abba, hogy innen már soha nem fogunk kiszállni. Ez a gondolat és a beletörődés a megváltoztathatatlanba egyfajta nyugalmat ad nekem. Már nem szenvedek a váltakozó mozgástól, a fent és a lent élményétől. Kezdem egyfajta semleges jelenléttel szemlélni a hullámzást. Már nem izgat a fent csodája, de nem is ránt le az üresség. Érzem, hogy csak pár másodpercig tartanak, aztán megint vált a vonat. Már csak a tájat szemlélem, hogy milyen más látványt nyújt egy-egy helyről. Már nem érzek vágyódást a magaslat felé, és nem rettegek a mélységtől. Megélem a pillanatot, és benne önmagam. Már csak magamra koncentrálok. Az űr és a teljes boldogság mögött találok valamit magamban. Egy furcsa érzést, ami stabil, állandó, derűs, és elfogadó. Egyfajta állandó fényt kezdek érzékelni magamban, miközben a vonat csak teszi a köreit. Összekapcsolódóm ezzel az állandósággal. Ahogy befelé fókuszálok, egyre erősödik. Olyan, mintha egy fénygömb nőne bennem, ami elmossa az űrt, de a teljes gyönyört is. Ahogy befelé figyelek, az út már csak megtörténik velem. Látom és érzem a mozgást, a fény és a sötét váltakozását, de már nem érintenek meg. Ez a bennem lévő derű és fénygömb képessé tesz arra, hogy érzelemmentesen szemléljem ezt a hullámzást. Már nincs hányingerem, nem kavarognak bennem az érzelmek. Elfogadom, hogy itt ragadtam ezen az örökmozgó hullámvasúton. Tudom, hogy mindjárt átvált a mozgás, és újra az ellenkező irányba fogunk haladni, ellenkező érzésekkel és élményekkel. Megfigyelek, jelen vagyok, de már nem vonódom be. Ebben a teljes önátadásban, lényem legmélyéről egy sóhaj szakad fel, melynek végén megkönnyebbülés tör rám. Hátradőlök, és csak utazom a semleges, megfigyelő állapottal és a bennem lévő derűmmel összekapcsolódva.
 
Ahogy ebben a belső állapotban szemlélődőm, egy halk kattanást hallok. Megmozdul előttünk a sínpár. Gondolom, most még mélyebbre vagy magasabbra megyünk, mint eddig. Ahogy áthaladunk a lukon, érzem, hogy valami mégis más. Passzívan és teljes elfogadással figyelek és várok a következő kanyarra. Egyszer csak meglátom a beszállóhelyet és a várakozók sorát. A vonat begördül, lefékez, és kinyílnak a zárak. Ez a hirtelen váltás megdöbbent. Kótyagos vagyok, nem igazán értem, mi történt. Nem erre számítottam. Azt hittem, most még mélyebbre megyünk majd, ehelyett vége lett az útnak. Elmélázva, utolsónak szállok ki a vasútból, és már ugranak is a helyemre. Elindulok a kijárat felé, miközben az élményen töprengek. Ránézek az izgatott várakozókra, a sorba újra visszaállókra, és látom a mosdó felé rohanókat. Semmit nem érzek, csak a fénygömböt bensőmben, a derűt és a semlegességet. Odapillantok a kasszához, és meglátom a feliratokkal teli táblát:
 
„Csak saját felelősségre használható.”
„Csak 18 éven felülieknek.”
„Függőséget vagy teljes kiábrándultságot okozhat.”
 
És meglátom az utolsó sort is, amit már nem volt időm befelé elolvasni:
 
„Ha engedsz az érzelmeknek és átadod magad, örökre rab maradsz.
Ha figyelsz és nem vonódsz be, szabad leszel és önmagad.”
 
– Már értem! – kiáltok fel, és a furcsán bámulók tömege közt, mosollyal az arcomon elsétálok.
 
 
 
Írta: Domokos Erzsébet

Energetikai összhang – Az elkövetkező idők feladatai

Mindig rácsodálkozom arra, hogy finom-energetikai szinten milyen összhang van az egyes rendszerek között. Annak ellenére, hogy használóik nem feltétlenül vannak kapcsolatban egymással, mégis jól látható, hogy a finomabb szinteken mennyire együtt haladnak ezek a rendszerek, mint például a hagyományos asztrológia, az illóolajok, színek világa és a Maja Asztrológia .

Nemrég jelent meg egy asztrológiai cikk arról, hogy a Gyerekek kora véget ért, és bizonyos bolygók és együttállások folytán elérkeztünk abba az időszakba, amikor felelősséget kell vállalnunk életünkért. Majd pár nap különbséggel az egyik kedvenc illoólajos cégem is egy új olajkeveréket jelentett be, mely a Freedom, vagyis Szabadság nevet kapta, és melynek egyik nagy ereje, hogy segít feloldani a belső gátakat, elakadt érzelmeket.

energetic-harmony.jpgÉs igen, a Maja Asztrológia rendszerében is olyan időszak közeledik, amikor is sokkal tudatosabban kell bánnunk saját képességeinkkel, erőinkkel és érzelmeinkkel. A felelősségvállalás bizony már elkerülhetetlen mindannyiunk életében. A mostani Maja újév egy nagyobb ciklus lezárásának utolsó állomása. Most még lehetőségünk van arra, hogy múltbeli, jelenbeli és ezáltal jövőbeli tetteinkért és életünkért vállaljuk a felelősséget. Már nem mondhatjuk, hogy apánk vagy anyánk vagy bármi más miatt vagyunk olyanok, amilyenek. Már nem hibáztathatunk másokat kudarcainkért. Most érkezik el az az idő, hogy ténylegesen és véglegesen meg kell békülnünk múltunkkal, és fel kell szabadítani énerőinket a múltbeli sérülések fogságából. Évek óta tudjuk, érezzük, hogy milyen régi sérelmeket kellene elengednünk, mégis ragaszkodunk hozzájuk, mert valahol ezek adják énképünk, önazonosságunk egy részét. De mind érezzük, és ha nyitva tartjuk szemünket és tudatunkat, akkor látjuk is, hogy valami változik. És csak akkor tudunk mi is a változás hullámával együtt haladni, ha ezeket a régi, rögzítő, lekötöző sebeket elengedjük. Mert 2019-ben olyan időszak kezdődik, amikor már csak úgy tudunk fejlődni, és az energiák támogatását használni, ha vállaljuk nem csak tetteinkért, hanem belső világunk teljességéért és szükségleteinkért is a felelősséget. Mert egy gyerek még hibáztathat másokat, a szülők elnézik neki. De egy tudatos életet élő felnőtt, aki saját belső értékeit és életfeladatát szeretné kiteljesíteni, már nem bújhat a sérült belső gyerek kifogásai mögé.

És 2019-től elérkezik az idő, amikor már a múltbeli élmények, érzelmek csak visszahúznak, akadályoznak abban, hogy szabadon kiteljesítsük mindazokat a lehetőségeket, amik bennünk, életünkben vannak. Mert ezek az alacsony rezgésű érzések és elfojtások olyan én-részeinket támogatják, amik az energetikai dinamikák negatívabb aspektusához kapcsolódnak. És bár rövid távon örömöt hozhatnak életünkbe, hosszú távon mégsem a kiteljesedésünket segítik, hanem pont az egót, személyiség uralmát szolgálják.

Mi már rég azon dolgozunk, hogy felvállaljuk életünkért és önmagunkért, tetteinkért, gondolatainkért és érzelmeinkért a felelősséget. Minden szinten felszabadítjuk magunkat a régi, korlátozó emlékektől, élményektől vagy értékrendszerektől. Mert tudjuk, hogy csak így válhatunk mindazzá a csodálatos, Lélekkel Átitatott Személyiséggé, akire a Vízöntő kor vár. Mert tudjuk, hogy bár néha nehéz az út, mégis megéri, mert önmagunk kiterjedtebb, kiteljesedettebb állapota vár ránk minden pillanatban, amikor felszabadítjuk magunkat egy-egy ragaszkodás alól. És ehhez bátran felhasználunk minden eszközt, módszert, gyakorlatot, ami közelebb visz céljainkhoz, Igaz Önmagunk megtapasztalásához. Igazából keressük is azokat a módszereket, amelyek a Vízöntő kor vagy Új energiák időszakában hasznos támogatónk lehet.

A Maja Évkezdő programon is az a célunk, hogy tudatosan zárjuk le nem csak az előző évet, hanem a most induló év dinamikáját felhasználva egy sokkal nagyobb, 13 éves időszakra tegyünk végre pontot a következő évben. Mert itt és most eljött az idő, és a támogatás is megérkezett, hogy magunk mögött hagyjuk a kifogásokat, és végre ténylegesen elengedjünk minden olyan korlátozást, ami visszatart minket. Mert rengeteg segítség van körülöttünk, de csak mi tehetünk önmagunkért. Más nem végzi el a gyakorlatokat, megy el a programokra vagy tanulja meg azokat a mantrákat, amik egy-egy nehéz helyzetben segíthetnek.

Mi az Évkezdőn nem csak információt adunk a következő időszakról, hanem segítünk a lezárásban, az elengedésben, a felelősségvállalásban. Emellett olyan gyakorlatokat tanítunk meg, amelyek segítenek majd az év során akkor is, amikor nem egy csoportban, hanem egyedül dolgozol magadon. Mert szerintünk fontos, hogy akkor is meg tudd tartani fókuszodat, elhivatottságodat, ha éppen egyedül vagy önmagaddal.

Gyere velünk, ismerd meg az érkező hullámokat, és sajátíts el olyan módszereket, amik segítenek a hordozott, rég elfojtott fájdalmak, sérülések végső feldolgozásában. Indítsd tudatosan ezt az energetikai időszakot, hogy a jövőre kezdődő 13 év, melynek már most is érezhető a hatása, számodra is a fejlődés időszaka legyen.

Szerencsére nem kell ismerned a Maja Asztrológia rendszerét ahhoz, hogy használni tudd. Elég figyelned ezen a napon, és ha kedvet kaptál, ezt követően figyelhetsz rá jobban 🙂

A programról részletesebben itt olvashatsz:
2. Maja Évkezdő * Vörös Kozmikus Hold év – 2018. július 28.

Vörös Kozmikus Év (2018. 07.26.-2019. 07.24.) – Támogató karkötő

2018. július 26-án belépünk a Vörös Kozmikus Hold évének kapuján, mely év egyben a lezárása lesz egy 13 éves ciklusnak. Ahogy a Vörös Holdtól már megszokhattuk, az érzelmi megtisztulás, Önértékelésünk helyreállítása és az akadályok elhárítása lesz a fő irányvonal. Öntudatra ébredésünknek, vagy Önemlékezésünknek köszönhetően egyre több olyan felismerésre teszünk majd szert, mely mintegy jelzőtűz vezet bennünket utunkon.

Idén is elkészítettük az Év témáját támogató karkötőket, kérlek fogadjátok őket olyan szeretettel , mint amilyennel csináltuk!

Amiben az idei év karkötője segít:

  • meghúznunk és megtartanunk érzelmi határainkat, így nem vonódunk bele felesleges érzelmi drámákba – vagy ha mégis, könnyebben ki tudunk lépni belőle.
  • emlékeznünk Esszenciális Önvalónkra, így helyreállítja Önértékelésünket.
  • megbékélnünk az elmúlt 12 év eseményeivel. Így könnyebben szabadon elengedhetjük a múlt terheit, hogy a következő évet Tiszta, Új lappal kezdhessünk majd.

Idén a Karkötők -ugyanazokkal a kristályokkal-, elérhetőek matt és fényes verzióban is , valamint korlátozott számban még kapható a matt verzió, ovális Rutil kvarccal. Mindegyik garantált minőségű alapanyagból készült és egyik szebb lett, mint a másik.
Átlag 19,5 cm hosszúak. Igény szerint fűzünk kisebbet, nagyobbat.

A karkötők egységára 3800 Ft.

Érdeklődni emailben a majaharmonia@gmail.com, vagy Facebook oldalunkon lehet.

Személyes átvétel Budapesten, vagy Dunaharasztin, egyeztetés után lehetséges.
Postázás esetén +500 ft Postaköltséget számítunk fel.

Kozmikus Hold Éve karkötő montázs

Az Év minőségéről és erre való felkészülést elősegítendő, július 28-án egy egész napos programmal is készültünk. A karkötők itt is átvehetők. Erről bővebb tájékoztatást itt kaphatsz.

Gyertyakundalíni

Hol volt, hol nem volt, egy lakatlan kastély toronytermében, élt egy kis szürke gyertya, aki nagyon félt a sötétben. Minden éjjel imádkozott, hogy bárcsak megszűnnének az éjszakák és a Nap folyton tündökölne az égen.gyertya

Nappal, szobája ablakából vágyakozva merengett az égre, s csodálta a felkelő tűzkorongot, ahogy hajnalban legyőzi a sötétséget, s véres csatájuk néha pirosra festi az eget. És minden este abban reménykedett, hogy az alkonyat győztese is a Nap lesz. De a Sötétség ilyenkor mindig győzött, mintha ez nem is lehetne másképp…

Az éjszakákat csak a Telihold fénye enyhítette olykor, s egy ilyen éjjel egy Holdsugár kúszott be a szobába. Útja megtört az öreg tükör lapján, és egyenesen a kis szürke gyertya felé suhant. Szórt fénye lágyan megsimogatta viaszát és suttogva így szólt:

-Én a Nap egyik fénysugara vagyok. Azért jöttem, hogy megkérjelek, világíts velünk az éjszakában.

-Hogy lehetnél te a Nap egyik fénysugara? – kételkedett a kis szürke gyertya – Hiszen te a Holdból jössz, és a Holdat mindig csak éjjel látom fent az égen!

-A Hold és a Csillagok a Nap éjszakai lámpásai. És itt a Földön ti gyertyák és mécsesek vagytok a tündöklő lámpások – válaszolt a Holdsugár.Képtalálat a következőre: „candle and the moon”

-Én tündöklő? Én csak egy egyszerű kis szürke gyertya vagyok… Mitől is tündökölnék én? És ha te, a Hold, a Csillagok a Nap szövetségesei vagytok, akkor miért ilyen sötétek az éjszakák?

-Csak egy szikra kell, amitől fellobban a benned lévő erő – súgta még fülébe a Holdsugár, majd kezdett visszahúzódni, hisz közeledett a hajnal és a Hold nemsokára lefordult az égről…

A kis szürke gyertya figyelte a napfelkeltét, de még mindig nem értette, milyen erő és hol is lehet őbenne. Kivételesen várta az éjjelt, hátha újra eljön a Holdsugár és segít neki megtalálni a választ.

De sem a következő, sem az azt követő éjszakákon nem ismétlődött meg a találkozás… Hetek, hónapok teltek el. A kis szürke gyertya továbbra is az ablakpárkányon, a falnak támaszkodva, vágyakozva figyelte a Napot és félte a Sötétséget.

A nyár beköszöntével nagy nyüzsgés indult. Úgy tűnt, valaki megvette a lakatlan kastélyt. Szolgálók jöttek, hogy kitakarítsanak.

Az egyik napon, egy nagydarab asszony jelent meg a toronyteremben, s hozzálátott is látott a munkának. Ahogy az ablakpárkányhoz ért, törlőkendőjével lesodorta a kis szürke gyertyát, bele a szemetesvödrébe. Miután végzett a portörléssel, lecammogott az alagsorba, a kis szürke gyertyát kivette a vödörből majd egy asztalfiókba hajította.

A kis szürke gyertya csak úgy nyekkent a fiók alján, majd nekikoccant valaminek.

-Áú! – szólt egy hang. Mire a kis szürke gyertya megijedt, s arrébbgurult. De ott megint nekikoccant valaminek.

-Ssszz… – jött onnan is egy hang.

-Ki az? – kérdezte félve a kis szürke gyertya, mivel a fiókban korom sötét volt, nem látott semmit.

-Gyertyák vagyunk – jött a válasz – úgy tűnik, itt gyűjtenek minket.

-De hát minek? – kérdezte a kis szürke gyertya.

-Azt mi se tudjuk, de egyre többen vagyunk és egyre kevesebb a hely…

-Ilyen sok gyertya él ebben a kastélyban? – csodálkozott a kis szürke gyertya – Én meg voltam győződve róla, hogy egyedül vagyok, mint a kanócom. Ti merre voltatok?

-Én a nagyétkező asztalán voltam – mondja az egyik – éppen pont a közepén.

-Én a táncteremben, a csilláron himbálóztam – mondta a másik. – És te honnan jöttél?

-Én a toronyterem ablakában éltem eddig – mondta a kis szürke gyertya.

-Ó! Egy ablakban, ráadásul a toronyban? Te mázlista! Mennyi mindent láthattál! – irigykedett az egyik.

-Igen… Nappal a Napot csodáltam, éjjel a Sötétséget féltem…

-Te láttad a Fényhozókat? Én még sosem láttam… – szomorkodott a nagyétkező gyertyája.

– A nagy gyertyatartóban, amiben éltem, volt egy gyertya, aki mesélt róluk. Mesélj te is!

-Igen! Mesélj! – győzködte a táncterem gyertyája is – Én a zsalukon keresztül csak szűrt fényeket láttam…

A kis szürke gyertya meglepődött, hogy a többiek még nem látták a Napot, a Holdat, a Csillagokat. Tényleg ilyen szerencsés lenne? Hiszen az ő életében a legtermészetesebb dolog volt, hogy jelen vannak.

-A hajnal és az alkonyat volt a legszínesebb… – kezdett a mesélésbe – Reggel, mikor ébredt a Nap tűzvörös, narancssárga és néha rózsaszínes színekben izzott. Ilyenkor látszott, milyen erővel rendelkezik. Volt mikor az égboltot is átszínezte és így győzte le az éjszaka sötétjét. Az alkonyat… – sóhajtott – mintha estére elveszítette volna ezt az erőt. Ugyanúgy izzott, de mindig veszített. De nappal, amíg ő az úr, úgy tündököl, hogy az egész világ fényárban úszik. És nem csak fényességet ad, hanem melegít is.

-Wow! Melegít? És a Hold, a Csillagok? – kíváncsiskodtak a többiek.

-Az éjjel nagyon sötét… A Hold és a Csillagok, alig pislákolnak valamit.

-De milyen szép lehet az is! Nekünk az éjszaka olyan korom sötét, mint most itt a fiókban.

-Szép, szép… de a sötétség! Ti nem féltek tőle? Hogy lehet az?

-Nem, miért félnék – válaszolt röviden a táncterem gyertyája.

-A gyertyatartó társam, aki látta a Fényhozókat –kezdte a másik – úgy félt, mint te… Ő azt mondta, a Napot, a Holdat és a Csillagokat látni áldás, de akinek ez megadatik, az onnantól érzi a Sötétség erejét is. Azt mesélte, hogy bennünk is megvan a Fényhozók ereje. Te erről mit tudsz?

A kis szürke gyertyának eszébe jutott találkozása a Holdfénnyel és az is, hogy megkérdőjelezte igazat mond-e.

-Hát… – kezdte – egyik éjjel, mikor Telihold volt, beszélt hozzám egy Holdsugár. Azt kérte világítsak a sötétben, mert mi gyertyák a Nap éjszakai lámpásai vagyunk, mint ők meg a Csillagok.

-Wááááóóóó! Aztaaa! Olyanok vagyunk, mint a Csillagok? – hüledeztek a többiek – És? És?

-Nem értettem miről beszél – zárta rövidre a kis szürke gyertya – utána visszahúzódott a Holdba, mert jött a hajnal. Azt mondta, hogy kell egy szikra, hogy fellobbanjon az erő.

-Állítólag a kanócunk képes égni, mint a tűz és világítani, mint a Nap. Ezt mondta még gyertya társam. Szerinte akkor élünk majd igazán, ha ezt megtapasztaljuk, most még csak alszunk… Ezekkel a szavakkal mondta! De én ebből egy szót sem értek!

-Sajnos én se… – szomorkodott a kis szürke gyertya – A te társad sokkal többet tudott nálam. Kár, hogy őt nem ide dobták.

Ahogy ezt kimondta, valaki kihúzta a fiókot és kivett pár gyertyát, köztük a kis szürkét is. Őt az alagsor egyik szobájába vitték, és letették egy asztalra.

Nem szerette az alagsort, sehol egy ablak. Nem tudta nappal van, vagy éjszaka, az időt nem érzékelte.

Napokig egyedül volt a szobában, senki nem nyitott rá. Úgy érezte, mintha a Sötétség egyre csak nőne, és végül teljesen bekebelezi. Nem találta saját körvonalait.

„Itt a Földön ti gyertyák és mécsesek vagytok az éjszakai lámpások.”– idézte fel a Holdsugár szavait. De hogyan? Honnan jön a szikra? Nem talált választ…

Képtalálat a következőre: „candle and the moon”Nagy önsajnálatában, hirtelen eszébe jutottak a többiek, akik mindig ilyen sötétben éltek. Rájött, hogy az ő emlékeiben ott van a Nap, a Hold és a Csillagok fénye. Felidézte a színeket, a Nap melegét, a Holdsugár simítását. Hirtelen megértette, hogy a nagy sötétségben milyen áldás a Hold sejtelmes fénye és a Csillagok távoli csillámlása.

Erre kinyílt az ajtó. Belépett a nagydarab takarító asszony, kezében egy égő gyertyával…

A kis szürke gyertya nem hitt a szemének. Ilyen szépet még soha életében nem látott. A másik gyertya sugárzott és tündökölt, körülötte a Sötétség megszűnt. Sőt visszahúzódott a szobák sarkába.

Ahogy közeledett felé, érezte benne a Nap melegét.

A nő mellé tette az égő gyertyát, majd elhagyta a szobát.

A kis szürke gyertya nem tudta levenni tekintetét az égő gyertyáról. Teljesen ellágyult látványától.

-Olyan szép vagy! – szólt félénken.

Az égő gyertya lángja meglebbent és a kis szürke gyertya felé fordult.

-Te is az leszel! Ha én leégtem, a te feladatod lesz tovább világítani.

-Ha te leégtél? – ijedt meg a kis szürke gyertya – Az meg mit jelent?

-Majd ha átveszed tőlem a fényt, minden világos lesz, mint a Nap.

-Én veled együtt szeretnék égni! – jelentette ki határozottan.

Ekkor újra kinyílt az ajtó, amin belépett egy kislány anyukájával. Ruhájuk egyszerű volt, valószínű ők is a kastély takarítása miatt voltak itt.

-Látod, ezek a gyertyák kitartanak egész éjjel. Őrzik majd az álmodat. – szólt az anyuka – nekem még dolgoznom kell.

Az égő gyertya kislány felé biccentett:

-A fényünk egész éjjel kell, ezért nem éghetünk együtt.

A kis szürke gyertya tudta, hogy mitől fél a kislány. Mióta mellette volt égő gyertyatársa teljesen megfeledkezett a Sötétségről. Megértette feladatát.

-Mikor látod, hogy csak pislákolok, hajolj közel – súgta az égő gyertya – átadom a fényt.

A kis szürke gyertya egész éjjel gyönyörködött tündöklő társában. Még akkor is szépnek és erősnek látta, amikor már egyre kisebb lett és elveszítette kecses, egyenes tartását. Mikor majdnem csonkig égett fölé hajolt és megkérdezte:

-És hogyan adod át a fényt?

Az égő gyertya megcsókolta a kis szürke gyertyát, akiben fellobbant a tűzKéptalálat a következőre: „two candles”. Az felegyenesedett és érezte magában a Nap erejét. Kitágult a tér. Ameddig fényével elért, addig mindent érzett. Az egész szobát bejárta így. Hallotta a kislány szívverését, átélte légzésének nyugodt ritmusát. Már nem félt a sötétségtől és nem volt benne kétség, hogy fénye legyőzhetetlen.

Képtalálat a következőre: „candle light out”Több órát őrizte így a kislány álmát, és kettejük ereje gyertyatársával kitartott reggelig. Hajnalban visszatért a kislány anyja, résnyire nyitva hagyta a szoba ajtaját, ahol a hajnal fénye beszűrődött, és elfújta a gyertyát. A kis szürke gyertya elszálló füstjében kikúszott a szobából és bejárta az egész alagsort, amíg csak illata elszállt.

Mikor a kislány felébredt, anyjához fordult:

-Még sose aludtam ilyen jót édesanyám. Azt álmodtam a gyertya fénye átölelt és ringatott. Enyém lehet ez a kis szürke gyertya? Majd akkor gyújtsuk meg legközelebb, amikor olyan hosszúak és sötétek az éjszakák. Ő meg tud védeni.

Így került a kis szürke gyertya a kislány polcára. Ott várta, hogy újra felgyúlhasson, és már nem félte a Sötétséget.Képtalálat a következőre: „christmas candle”

“Gyertyakundalíni” olvasásának folytatása

Kék Spektrális Vihar Év energiáit támogató Kristály karkötő

A tavalyi évhez hasonlóan az Ezoko.hu segítségével ismét elkészítettük a júliusban induló Új Maja Év, energetizáló karkötőjét.

2016 július 26-án induló év, a Kék Spektrális Vihar minőségeit képviseli majd. Igen erőteljes, felszabadító és újra-rendező energiákra számíthatunk, éppen ezért Benny Vervliet-tel egyeztetve, 3 különböző karkötőt készítettünk Nektek, melyek segítik az átalakulás folyamatát és stabilizálnak utadon.
Mindegyik garantált minőségű alapanyagból készült és egyik szebb lett mint a másik.

Személyes átvétel Budapesten, vagy Dunaharasztin, egyeztetés után lehetséges.
Postázás esetén +500 ft Postaköltséget számítunk fel.

Érdeklődni emailben, majaharmonia@gmail.com, vagy Facebook oldalunkon lehet.

2016 Maja év karkötője_Kék Spektrális Vihar