Szerző: Domokos Erzsébet

Isten nem avatkozik be az élet folyamatába, azonban erőt és fényt küld az úthoz és a fejlődéshez. „Ő, aki élettel töltötte meg a formát tudja jól, hogy semmi baj nem érheti az életet, bármi történjen is a formával.” A tapasztalás és a tanulás azonban az emberé.

Már csecsemőkorban is mindkét szülőnek a gyermeki lélek támogatására kell koncentrálni. Felismerni gyermekünk lelki minőségét, fejlettségét és egyéni útját igen nagy feladat.

Azonban gyermekünk helyett cselekedni CSAK kora csecsemőkorban szabad! Minden önálló tevékenységre irányuló hajlamot figyelni, segíteni és ösztönözni kell.

A gyermek kilépését a világba ne akadályozza túl sok irányítás, ne kísérje túl sok aggódás!

Nem helyes, ha ösztönözzük szokások kialakulását, vagy a gyerekes túlérzékenységet, mert ezek korlátozzák a lelket azáltal, hogy a mentális és érzelem testben árkokat hoznak létre, amelyen az életerő megtanul végigfutni, és túl hamar kialakítja a személyes karaktert. A berögözött szokások, gondolkodás és viselkedés elzárja az embert lélek erejétől és kreativitásától. Bíztassuk a gyermeketmegfigyelésre, ezzel ösztönözzük az ügyesség és a tudás korai fejlődését. Nem tanítani kell és átadni a tudást, hanem kérdéseket feltenni és segíteni, hogy felfedezze önmaga számára a világot. Ha így oktatnák, bizony nem unatkoznának gyermekink az iskolában, és keresnének tudatuk számára kielégítő elfoglaltságot.

 

SZABADSÁG
A legnagyobb ajándék, amivel a szülők megajándékozhatják gyermeküket a SZABADSÁG. Ebbe beletartozik az elme, az érzés és a cselekvés szabadsága is. Minden óvodában ezt a szabályt kellene alkalmazni: a gyereknek a szabadság biztosítása. (Gondolj csak bele, most mennyire szabadok gyermekeink. Semennyire! Minden pillanatot beosztunk, minden cselekedetükről, gondolatukról és érzésükről tudni akarunk, sőt irányítani azt. Nincs grund, nincs hely és idő a szabad életre.)

Pedig meg kell adnunk a szabadságot ahhoz, hogy egészséges és lélekkel átitatott emberkéket adjunk át a jövőnek.

* Test szabadsága: nem kell ruházattal szorosan bebugyolálni, amely elzárja a levegőt a bőrétől. A kúszás, a rúgás és a séta szabadságát, amikor csak jól esik.

* Az érzések szabadsága, mely nem veszi körül túlságosan sok személyes szeretettel, inkább tiszteletet kellene tanúsítanunk a gyermek felé.

* Az elme szabadságát, mely megadja, hogy a lélek belső mintája alapján növekedjen, s nem az előítélet, a korlátozás, és az idősebbek által formált világ által.

 

Születéstől – 10 éves korig

Ennek az időszaknak a feladata a NÖVEKEDÉS. A gyermek a megtestesült életerő. Az éltető energia beáramlása a domináns jellemző, és a gyermeki fáradhatatlan tevékenység időszaka ez. Ennek nem kell határt szabni: engedjük, hogy fára másszon és aztán a fontos lenne szabad levegőn aludni, amíg az életereje megújul.

Tevékenység (játék) míg elfárad, majd pihenés (alvás) amíg felfrissül. Ez a kettő váltja egymást. Játék + Pihenés + Táplálkozás = ezen időszak lényegének hármassága.

Tíz éves koráig a természet az egyetlen tanára és a játék az egyetlen munkája.

……..

Steinmüller Csilla
2014. május 29.

Mindannyian érezzük, hogy gondok vannak a nevelés, az oktatás, a gondolkodás és többek között az élet élése terén is.

Idén április elején megjelent a PISA-felmérés eredménye, amely azt bizonyítja, hogy a magyar diákok a kreatív problémamegoldásban sem jeleskednek. A ’80-as évek elején a magyar tanulók még világelsők voltak a matematikai és a természettudományos ismeretek terén, egy évtizeddel később viszont már csak a középmezőnyben szerepeltek. Most pedig a kreatív problémamegoldás is komoly kihívás elé állítja őket. E tekintetben a kutatásban részt vevő országok 44-es listáján hazánk a 33. helyet foglalja el, és ezzel a helyezéssel a régióban csak Bulgáriát és Montenegrót utasítja maga mögé.

Magyarország PISA-eredményeinek alakulása *http://index.hu/tudomany/2014/04/23/csapnivalo_a_magyar_pisa-bizonyitvany/

Gondok vannak. Érezzük, tudjuk, látjuk, de mégsem cselekszünk. Miért?

Nem változtatunk az oktatási és nevelési rendszerünkön, a hozzáállásunkon (inkább szorítunk rajta, de vegyük már észre, hogy ez eddig sem hozta meg a hozzáfűzött eredményeket), és a gondolkodásunkon sem. Elvileg tanítunk erkölcstant és meditációt, de igazán tanítjuk, vagy csak úgy csinálunk, mintha tanítanánk ezeket. (Mert aki tanítja tudja mi a meditáció és esetleg még gyakorolja is. Az erkölcstant pedig milyen mérce szerint tanítjuk. Mert nem az Igaz Szellemi Törvényeknek megfelelően, az biztos.)

Ma már az integrál szemlélet és a spiráldinamika rendszere egyre több emberhez eljut. Szélesebb látószögben látunk, talán a gondolkodásunk is tágul, de valahogy mégsem haladunk. „Csapó Benő, a Szegedi Tudományegyetem Neveléstudományi Intézetének professzora szerint a felmérések mögött húzódó filozófia lényege, hogy a gazdasági és társadalmi fejlődés legfőbb motorja az oktatás.” Tehát az oktatáson kell változtatnunk, ha a jövőn szeretnénk változtatni.

Mit is kellene másként tenni?

Az élet és az emberiség is evolúciós hullámban fejlődik. Jelenleg beléptünk egy következő fejlődési ívbe, amikor is szükséges egyre tökéletesebbé fejleszteni érzelmi és gondolati folyamatainkat.

A fejlődő öntudat azonban az oktatás régi módszereit alkalmatlannak találja, és új utakat keres. (Bizony, ezért van ennyi gond az iskolásakban, a gyerekekkel és a tanárokkal is. A régi gondolkodás és oktatási rend nem szolgálja a fejlődő öntudatot!) Igazából azonban mindenhol új utak szükségesek; a nevelésben, a kapcsolatokban, az önmagunkhoz való viszonyulásban és az azonosításban is (vagyis, hogy kivel is azonosítom önmagam).

Az első, és legfontosabb nézőpontváltás a reinkarnáció terén szükségeltetik.
A reinkarnáció az életek során át történő testet öltést és fejlődést jelenti. Egy élet alatt nem lehet elérni az öntudatra ébredést, a fejlődést és a megvilágosodást is. Ez még a Buddhának sem sikerült. Ő is hosszú életek során át tökéletesítette tudatát, hogy Gótama Sziddhárta hercegként élt életében elérje a megvilágosodást. (S bizony, mi is ezen az úton járunk emberek!)

Tehát a reinkarnáció Szellemi Törvény és NEM kérdés vagy vita tárgya. Születések sorozatán át fejlődünk, tökéletesedünk és válik bennünk virágzóvá a bölcsesség fája.

Ezen írássorozatommal a nevelés és oktatás új útjára kívánom felhívni a figyelmet.

Csecsemőkor
Az újszülött első lélegzete és felsírása Isteni üzenet, melyet Istentől hoz az embereknek. A csecsemő a múltból jön és az anyaméhen áthaladva a jövőbe tart. Születéskor a múlt ragyog körülötte, mint a lenyugvó nap glóriája; a jövőjét pedig a kezében tartja. Múlt, jelen és jövő alkotják Isteni hármasságát.

…

Steinmüller Csilla
2014. 05. 27.