A Föld hullámvarázsban előtűnő Fehér Tükör ma Csodaországba repít bennünket. Itt minden másként fest. Ez a nap a felismeréseké. Lelepleződik minden álca, vágyálom vagy illúzió, mely eddig hamis képet mutatott célunkról. Előtűnnek a repedezések a piedesztálunkon (vagy akár másén). Azonban ez nem baj. Fel kell ismernünk korlátjainkat, és azon téveszméket, melyek mentén mindennapjainkat éljük, hogy megdolgozhassuk őket. Ahogy fel- és elismerjük ezen hiányosságainkat, olyan kapuk és új lehetőségek tárulnak fel előttünk, melyek kimozdítanak bennünket a holtpontunkból.

Kis kitérő a Maja asztrológiából: ma 12.12-e van.. Ez egy Angyali szám. „A 1212-es angyalszám gyakran akkor jelenik meg, amikor jelentős változás küszöbén állsz. Ez sokszor épp azután történik, hogy stagnálást tapasztaltunk. Ez a szám annak a jele, hogy jó változások közelednek feléd. Az univerzum azt tolja feléd, amire szükséged van. De rajtad múlik, hogy elfogadod-e, illetve hajlandó vagy-e a kedvedre formálni.” (forrás)

A mai nap arra kér, hogy ítélkezés nélkül legyünk nyitottak a beérkező visszajelzésekre és vizsgáljuk felül eddigi értékrendünket. Lássuk meg milyen régi minta vezetett idáig, hogy megláthassuk mi valós és mi hamis életünkben. Ha a mai nap folyamán valami/valaki kihoz a sodrunkból, vagy éppen azon kapjuk magunkat, hogy ítélkezünk valaki felett (ez akár lehet saját magunk is). Lássuk meg, hogy mindennek vajon mi a hátsó mozgató rugója? Honnan ered? Mi az, amivel nem tudunk, vagy akár nem akarunk szembenézni? Igen, nem kellemes, ha reflektorfénybe kerülnek azon tulajdonságaink, vagy akár gondolataink, melyeket eddig rejtve voltak, de kivel legyünk őszinték, ha nem saját magunkkal? Tudatosítsuk, hogy ahol fény van, ott bizony az árnyék is megjelenik, s e kettő szoros kapcsolatban áll. Törekednünk kell azonban az egyensúlyra. Fogadjuk el árnyrészeinket, így a fénybe emelve megszűnnek „félelmetesnek lenni”. Csakis úgy tudunk átlendülni ezen akadályokon, hogy ha bátran szembe nézünk velük. Tudatosítsuk, hogy nincsenek végleges dolgok. Az ítélet és az elfogadás ugyanannak a tükörnek a két oldala és csakis rajtunk áll melyik oldalon nézünk bele.

Előfordulhat, hogy ma meginoghatnak példaképeink, ideáljaink is. Vegyük észre, hogy ők is csak hús-vér emberek, halandók, mint mi. Elemjük hát le őket ma a piedesztálról, fújjuk le róluk a hamis illúzió fátylát, hogy megláthassuk Igaz valójukat. Ettől még nem lesznek kevésbé értékesek, vagy példaértékűek, éppen csak Emberekké változnak vissza. Emberi mintát követni pedig sokkal könnyebb, mint egy felmagasztalt, hamis ábrándképet. Ne hasonlítsuk magunkat másokhoz, mert azzal csupán leértékeljük magunkat. Így, emberként élő példaként, húzóerő válhat belőlük: „Ilyenné akarok válni!” Így sokkal inkább elérhetőbb és reálisabb cél körvonalazódik ki előttünk.

Mantra:
Polarizálok, hogy visszatükrözzek
Stabilizálva a rendet
Lepecsételem a végtelenség mátrixát
A kihívás lunáris tónusával
Engem a szív ereje vezet utamon

2. Tónus:
   Vedd észre a korlátokat, hogy átöleld őket, és túljuss rajtuk.

Mudra:
Nyújtsd ki karjaidat felváltva a fejed fölé; ezután egy lefelé irányuló mozdulattal keresztezd átlósan karjaidat, mintha kardként hasítanának keresztül az illúzión.

Megerősítés:
Én vagyok a tükrök mögötti igazság. Most átlépek a tükrön a nagyobb valóságba.

Meditáció:
Én vagyok a kard, amely nem kard, mely képes szétvágni azt, ami valójában nem is létezett; csak az igazság visszatükröződése a tükrök mögött.