A tegnapi Kék Mágneses Vihar erőteljes, tisztító energiája után ma szembesülhetünk azzal, hogy valóban készen állunk-e a változásra. A Lunáris Nap fénye megvilágítja azokat a területeket, ahol még ragaszkodunk a régihez, és kihívás elé állít: valóban el tudjuk-e engedni azt, ami már nem szolgál minket?

Sárga: Manifesztáció, cselekvés, aktivitás; amikor a belső folyamat lezárásaként megalkotjuk a fizikai világban mindazt a célt, amelyet a Vörösben elindítottunk.
Lunáris tónus: Polaritás, dualitás, rezonancia, visszhang. A kihívások, ellentétek kiegyenlítése.
Nap: A kozmikus szeretet ereje. Teljesség, feltétel nélküliség, önérvényesítés, elfogadás.

A Sárga Nap az univerzális tűz, a fény, a bölcsesség és a megvilágosodás szimbóluma. Energiája segít felismerni valódi természetünket és életcélunkat. A Nap melengető fénye eloszlatja a sötétséget és megmutatja az utat előttünk. Ez az energia összekapcsol bennünket magasabb tudatosságunkkal és emlékeztet isteni eredetünkre. A Vihar ajándékát akkor tudjuk csak felismerni, ha hiszünk a Mindenség támogató erejében, hisz már régóta tudjuk, akármi is történik, az mind a fejlődésünket szolgálja. A Nap ma a feltétel nélküliséget tanítja, azt, hogy tekintsünk önmagunkra és környezetünkre ítélkezés nélkül. Elfogadással, szeretettel és bizalommal forduljunk e nap felé, mert ahhoz, hogy a hullámvarázst a javunkra fordíthassuk, bizony meg kell ismerni azt is, hogy milyen mindezek hiánya.
A lunáris tónus a 2-es számhoz kapcsolódik, amely a kihívást, a polaritást és a kettősséget jelképezi. Ez a tónus segít felismerni az életünkben jelenlévő ellentéteket és megtalálni az egyensúlyt közöttük. Minél inkább küzdünk valami ellen, az annál több energiát emészt fel belőlünk, hiszen figyelmünket, erőnket az köti le, hogy harcoljunk, ragaszkodjunk, visszaszorítsuk vagy elnyomjuk ezen érzéseket, mintákat, gondolatokat. Ahogy a Nap újra kisüt egy vihar után, úgy tölt fel mindent és mindenkit reménnyel, melegséggel és szeretettel. Nem csupán a szépre és jóra süt le, de körülöleli a romokat is, hogy felismerjük ajándékát, a benne rejlő lehetőséget, vagy éppen azt a terhet, melyet tudattalanul is éveken át cipeltünk. Figyeljük meg, hogyan viszonyulunk önmagunkhoz, belső értékeinkhez. Lássunk reálisan, ne idealizáljuk túl, de ne is becsméreljük magunkat feleslegesen. Mindenkinek jogában áll úgy élni az életét, ahogy azt ő választotta, és minden úgy tökéletes, ahogyan van. Engedjük meg másoknak, és legfőképp önmagunknak, hogy tapasztaljunk, éljünk, mosolyogjunk, mert így teret adunk a változásnak és a szeretet beömlésének életünkbe.

Engedjük el a maximalizmusra való törekvést. Ha szembenézünk árnyékainkkal és szeretettel és elfogadással beintegráljuk őket, óriási tehertől szabadulhatunk meg, így visszanyerhetjük a leszakadt én-részeinket. Akárhogy is lesz a mai nap, járjunk nyitott szemmel és elfogadással. Amikor azt mondjuk “elfogadás”, az nem egyenlő a belenyugvással! Ez csupán annyit jelent, hogy elfogadjuk a jelenlegi szituációt és ebből hozzuk ki a lehető legtöbbet!

Mantra:
Polarizálok, hogy megvilágítsak,
Stabilizálva az életet
Lepecsételem az egyetemes tűz mátrixát
A kihívás lunáris tónusával
Engem a szabad akarat ereje vezet utamon

2. Tónus:
   Vedd észre a korlátokat, hogy átöleld őket, és túljuss rajtuk.

Mudra:
Tenyereidet fordítsd magad felé szemmagasságban, egymástól vállszélességben, amíg karod el nem kezd bizseregni; azután forgasd kifelé a tenyered, kitárt karokkal sugározva szét a nap-tudatot.

Megerősítés:
„A fény gyermeke vagyok, azon isteni gyermek hatalmával és áttetszőségével

Meditáció:
„Ugyanaz az arany madár lakozik az emberi szívben, mint a Napban.”