Mai napunk a felfedezésekről, az új dimenziókba való belépésről szól, melyet nagyban támogat az a tény, hogy ismét egy Galaktikus Aktiváló Portálnapnál járunk, mely felerősíti, kristálytiszta energiáival feltölti a Vörös Önálló Égenjáró energiáit.

A Vörös Égenjáró szoros összeköttetésben áll a földi és szellemvilággal és mintegy csatorna közvetíti a Szellemi útmutatást. Ahhoz, hogy üzeneteit tisztán megérthessük, azonban nyitottnak kell lennünk. Álljunk készen arra, hogy nézőpontjainkat kitágítsuk, hogy felfedezzük, minden folyamatos mozgásban van, minden változik, fejlődik. Ma már nem ugyanazok vagyunk, mint tegnap voltunk és máról, holnapra is változni fogunk. Azáltal, hogy bővül az információs palettánk új gondolat-morzsákkal, tapasztalatokkal, égi sugallatokkal, már nem ugyanúgy fogjuk nézni a holnap történéseit, mint ma. Minden egyes nap történése változtat a dolgokhoz való hozzáállásunkon, döntéseinken, tanulságaival más irányt is szabhat utunknak. No ez nem azt jelenti, hogy akkor a célkitűzéseinket dobjuk sutba, csupán annyit, hogy néha egy-egy erőteljesebb esemény (tapasztalat, megérzés) hatására lehet újra kell gondolnunk a célunkhoz vezető utat. Ez a hullámvarázs az Önérvényesítésről, Önszeretetről, valamint az önnön elveinkhez való hűségről szól. A ma megjelenő Égenjáró pedig arra kér, hogy vizsgáljuk meg kapcsolatainkat és legyünk nyitottak az újra. Lehet ma új útitársat kapunk. A Kutya falkaszelleme, ebben a 13 napban elkísér bennünket. Utunk során találkozhattunk segítőkkel, támogatókkal, de ők sem jöhetnek végig velünk az úton. Nyitottságunkért és ítélkezésmentességünkért cserébe azonban új társakat, segítőket kaphatunk, akik útja most egy ideig a miénkkel párhuzamosan halad, így taníthatjuk, támogathatjuk egymást. Ez nem azt jelenti, hogy a régi kapcsolatokat sutba kellene dobni, csupán annyit, hogy egymást már nem taníthatjuk tovább. Ha ragaszkodásból, hamis biztonságérzetből mégis maradunk, vagy épp visszatartjuk a másikat, akkor haladás helyett, csupán egyhelyben dagasztjuk a sárt… és tudjuk annak mi a vége. Az Égenjáró, ma bátorsággal tölt fel, hogy ki merjünk lépni az ismeretlenbe, hogy új felfedezéseket tehessünk.

Ha tehetjük, ma teremtsünk időt Önmagunk számára, meditáljunk, figyeljünk befelé, hogy megalapozhassuk új, erős énünket. Találjuk meg az ideális egyensúlyt önmagunk igényei és mások szolgálata között. Tegyük fel magunknak a kérdést: Mi az, amit igazán szeretnénk elérni? Milyen potenciálokkal rendelkezünk mindezek eléréséhez, (vagy ha valamelyik esetlegesen hiányzik), mivel helyettesíthető? Tervezzük ma meg a következő lépéseinket aprólékosan és tartsuk is magunkat ezen lépésekhez!

Mantra:
Meghatározok, hogy felderítsek
Megszabva az éberséget
Lepecsételem a tér kimenetét
A forma önálló tónusával
Engem az univerzális víz ereje vezet utamon

4. Tónus:
   Készíts cselekvési tervet; határozd meg a korlátokat, teremtsd meg a siker lenyomatát.

Mudra: 
Karjaidat tartsd oldalt a törzsed mellett kissé felfelé emelve; emeld fel karjaidat fejed fölé, a tenyerek legyenek egymástól néhány centi távolságra, így formálod meg a pilléreket; ezután a fejtől a szívig mozgasd fel és le a karokat, mintha egy energiaoszlop képződne benned és belőled.

Meditáció: 
Zúgó harang vagyok. Ha egyszer megkongattak, nem hallgathatok. Ragyogja be a szeretet fénye, ami én magam vagyok, mindazoknak az életét, akiket megérintek, és tartson örökké a javak betakarítása.

Megerősítés: 
A láthatatlan templom pillére vagyok, mely a mennyországot hozza le a Földre.