A Vihar az energia egyik legtisztább megjelenítése. Hatása mindenkit elér, akár akarja akár nem, alázatot és tiszteletet követelve ki magának. A hullámvarázs második napja mindig az aktuális téma árnyoldalát mutatja meg. Mi az, amit el kell engednünk, mert már nem szolgálja a fejlődésünket, nem visz előrébb, az az illúzió, amit mi eddig valóságnak hittünk.

Adjuk át magunkat a Vihar a felforgató erejének és hagyjuk, hogy kisöpörjön mindent, ami már feleslegessé vált, hogy a helyére valami új energia áramolhasson be. Ha nyitottak vagyunk és elengedettek, akkor a Vihar esőcseppjei elmoshatják életünkből az akadályokat és a belső blokkokat.
Ha viszont ellenállunk a tomboló erejének, nem tanúsítunk alázatot, tiszteletet, könnyen összetörhetünk. Ne feledjünk, hiába vannak a fának mélyen a gyökerei, a tornádó után mégis a fű jön ki győztesen.

Ragadjuk meg ezt az energiát, bízzunk benne. Keressük meg a Vihar magját, álljunk bele és engedjük, hogy a vihar tegye a dolgát körülöttünk úgy, hogy tudjuk mindez értünk van, és a javunkra válik.
Ez a hatalmas energia mindent elragad az életünkből, legyenek ezek régi minták, elmúlt tapasztalatok, emlékek, elvárások vagy akár emberek. Mindent, ami megrekeszt, engedjünk el!
Csak a legfontosabb, legértékesebb dolgokat vihetjük tovább. Ha jobban megnézzük, ezek valójában nem is külső, hanem belső értékek, készségek, álmok és célok.

Ez az átalakulás teljes egészében kihívás elé állít bennünket életünk minden területén. Adj fel mindent, ami az elszakadás illúzióját állandósítja. Dobjuk mindezt az örvénylő ciklonba, hogy amikor elült a vihar, a „romokból” egy új életet, valóságot építhessünk.